A parlagfű és a szénanátha

Írta: Vitaminsziget

A szénanáthát tavasszal a fák és virágok pora, nyáron pedig a parlagfű pollenje okozza. Ha a tünetek nem múlnak el és egész évben náthás, akkor a kiváltó ok lehet házi por, penészgomba vagy akár állati szőr is.

Az allergiás betegeknél, függetlenül attól, hányféle dologra allergiásak, a tünetek mindig ugyanolyan formában jelentkeznek, és ellenálló képességük az arcüreggyulladással és más légúti megbetegedésekkel szemben is csökken. A levegőben szállongó apró részecskék okozta légúti tünetek pontos orvosi elnevezése allergiás rhinitis. Ezek az enyhe kellemetlenségtől a napi tevékenységet súlyosan zavaró panaszokig terjedhetnek.

Allergia esetén szervezetünkben beinduló védekező mechanizmus során az addig ártalmatlan ágensek (virágpor, pollen, állatszőr, stb) kellemetlen, sőt életet veszélyeztető tünetek kialakulását okozzák. Tulajdonképpen szervezetünk válasza egyébként ártalmatlan anyagokra, immunrendszerünk túlérzékenységi reakciója az „idegen behatolókkal” szemben.

Ismerje meg a parlagfüvet ...

A földön ismert, mintegy negyedmillió virágos növényből csak néhány száz faj allergén virágporú. Azok a fajok okoznak allergiát, amelyek szélmegporzásúak, tömegesen fordulnak elő, hosszú ideig virágoznak és nagy mennyiségű virágport termelnek.

Az allergológiai szempontból fontos növényfajokat agresszivitás tekintetében négy kategóriába sorolták. Vannak igen nagy – idetartozik a parlagfű is –, nagy, mérsékelt és csekély agresszivitású virágport termelő fajok. A szezonális inhalatív allergének között a hazai felmérések alapján leggyakoribb a parlagfű (Ambrosi elatior).

Hazánkba a húszas évek elején behurcolt akár embermagasságúra is megnövő, gazdagon elágazó egyéves, egylaki, egyivarú, szélbeporzású gyomnövény. Az alig fél centiméteres, parányi porzós fészkek lapostányér alakúak és karcsú, sokvirágzatú, levéltelen füzéreket alkotnak, melyek hihetetlen mennyiségű kerek 24-40 µm méretű pollent termelnek.

A mintegy 200 közismerten allergén virágport termelő növényfaj között a legveszélyesebbek egyike. Szakemberek szerint napjainkban világszerte több allergiás megbetegedésért felelős, mint az összes többi növény együttvéve.

Az allergia kezelése

Az akadémikus orvoslásban használatos gyógyszerek a tünetek enyhítése mellett, egyéb nem várt mellékhatásokkal rendelkeznek. Szteroidoktól például gyomor-bél rendszeri vérzés, hízás, míg a többi készítménytől álmosság, a reakció idő megnyúlása, stb. jelentkezhet. Nem beszélve arról, hogy ezek közül a legtöbb, jóval a szezon kezdete előtt el kell kezdeni szedni, hogy hatásos legyen- de, mit csinál az, akinél először jelentkezik az allergiás reakció?

Az alternatív gyógyászat inkább az immunrendszer egyensúlyba tételére fekteti a hangsúlyt. Étrend-kiegészítők közül a C-vitamin, az omega3 zsírsavak, és egyes növényi flavonoidok (pl.: quercetin) nagyin fontosak. A C-vitamin nem csak antioxidáns, hanem kötőszöveti stabilizáló hatása miatt.

Az omega 3 zsírsavak, egyes immunrendszeri szabályozó anyagok kiinduló elemei, melyek képesek a felfokozott immunreakciók lecsillapítására (de nem az immunműködések elnyomására).

Legfontosabbak ezek közül az EPA és a DHA, melyekből napi 1000-2000 mg bevitele is javasolt lehet. E mellett ezen zsírsavak stabilizálják a sejtmembránokat, így azon fehérvérsejtek membránját is, amikből az allergiás reakciót kiváltó hisztamin is felszabadul. A flavonoidok pontos hatásmechanizmusa nem ismert, de valószínűsítik, hogy szintén az említett fehérvérsejtek membránját stabilizálják, és beleszólnak a szabályozó mechanizmusokba is. A homoktövis igen nagy mennyiségben tartalmazza ezeket, de általában a sötét, bogyós gyümölcsök (áfonya, szeder) jelentik fő forrásukat